2019.11.15-én került megrendezésre „Ismeretlen ismerősök” címmel a Magyar Transzperszonális Egyesület V. Konferenciája, amivel egyúttal az Egyesület fennállásának 25. évfordulóját is ünnepeltük. Az alábbiakban az ott rögzített felvételeket is megosztva, erről a napról szeretnénk beszámolni:

Témánk a trauma eredetű disszociáció volt, aminek személyes vetületét járta körül a négy blokkban elhangzó előadások legtöbbje. Ugyanakkor hűen az Egyesület mindenkor úttörő és egyéni látásmódjához és témafelvetéseihez a Konferencián szerettünk volna „teret adni annak a meglátásunknak is, hogy ez a személyes, intrapszichés probléma napjainkban kivetülni látszik: olyan, mintha a teljes társadalmunk is a felejtés áldozata lenne, nem véve tudomást arról, hogy a ma fejlődésnek tekintett események egy része milyen pusztító hatással van a társadalom etikájára és környezetünk élőhelyeire. Mintha a belső hasítás folytatódna a társadalmi folyamatokban és környezetünkben is.” – ahogy Orosz Katalin, az  MTE elnöke fogalmazott a Konferencia meghívójában.

Ennek szellemében, új tájékozódási pontként emeltük be az ökopszichológiai megközelítést az Egyesület vizsgálódási és tevékenységi körébe – hasonlóan ahhoz, ahogy az elmúlt 25 éveben az önismeret és személyiségfejlődés transzperszonális megközelítésében helyet kapott a spiritualitás és a perinatális tematika is.

Takács Sánta András humánökológus, egyetemi docens „Megszabadulni az ökoszorongástól - a közösségek újrafelfedezése” című nyitó előadása, Fabulya Edit Gyógyító közösségek – a közösség gyógyító ereje a létélmény korrekciójában”, valamint Orosz Katalin „Közös magányunk egy személytelen világban - és ami ezután lehet” című előadása azzal a céllal keretezte a programot, hogy a résztvevők figyelmét a progresszív társadalmi megoldások irányába fordítsa.

A közösségi működés újraértelmezésének elméleti felvázolásán túlmenően a szervezők szerették volna ugyanerről közvetlen tapasztalathoz is juttatni a hallgatóságot. Ennek érdekében az elméleti blokkokat egy-egy facilitált, kiscsoportos beszélgetés követte, amelyek keretében a hallgatók megosztották egymással a témák kapcsán felmerült élményeiket, érzéseiket és gondolataikat. A kiscsoportos feldolgozási folyamatról való visszajelzések szerint a résztvevők ebben a helyzetben megélték a közeledést, a nyitottság, elfogadás és bizalom légkörét, az érzések és gondolatok hasonlóságának és különbségének sokszínűségét, az együttműködés és összehuzalozottság élményét, és mindezt nagyon pozitív, inspiratív és gyógyító jellegű élményként vitték magukkal.

A Konferencia törzsét képező színvonalas szakmai megszólalások a legkülönfélébb nézőpontból járták körül a trauma eredetű disszociáció elméleti és terápiás vonatkozásait. Az előadásokról képi- illetve hangfelvétel készült.

A Konferencia plenáris zárókörét átható kollegiális kapcsolódás és lelkesültség egyaránt visszaigazolta a szervezőknek azt a feltételezését, hogy a transzperszonális szemléletnek és a transzperszonális pszichoterápiának az elmúlt 25 év kitartó szakmai tevékenységének köszönhetően komoly és lényegi kapcsolata van korunk legégetőbb problémáival. Azt érzékeltük, hogy az Egyesület által képviselt értékek és ezek alapján létrejött programok kapcsolódási lehetőséget jelentenek és működési teret nyújtanak azoknak a szakembereknek és lelkes támogatóknak, akik akár „ismeretlen ismerősökként” is abban motiváltak, hogy tevékenységük a humán és a természeti értékek megőrzését szolgálja.

Ezzel a tapasztalattal megerősödve kezdődött el és tart jelenleg is a Magyar Transzperszonális Egyesület szakmai célkitűzéseinek, szervezetének és aktuálisan vállalható tevékenységeinek átgondolása. A jövőre vonatkozó tervek között talán a legfontosabb, hogy mostantól évente szeretnénk szervezni egy a tavalyihoz hasonlóan színvonalas szakmai seregszemlét. A 2020-as, VI. Transzperszonális Konferencia témája „A közösség pszichológiája” lesz. Tervezett időpont és helyszín: 2020.11.20. Budapest, Hotel Benczúr. A részletekről folyamatos tájékoztatást adunk.

Az idei év tervei között szerepel továbbá az Egyesület újjászervezését, megújítását lebonyolító Közgyűlés megtartása, rendszeres Hírlevél indítása, a honlap megújítása és aktuális tartalmakkal való feltöltése, az (eredetileg májusra tervezett, ám későbbre halasztott) Assagioli Konferencián való részvétel és lebonyolításába való aktív bekapcsolódás, valamint a 2019-es Konferencia anyagának rendszerezése és közreadása. Ez utóbbi anyagából az írott, szerkesztett változat elkészültére még várni kell, ám az elkészült képi- illetve hangfelvételek folyamatos feltöltéssel az absztraktokhoz kapcsolt linken az MTE YouTube csatornájáról már heti feltöltéssel elérhetők:

"ISMERETLEN ISMERŐSÖK" - Konferencia absztraktok és YouTube linkek

Megszabadulni az ökoszorongástól -  a közösségek újrafelfedezése

Dr. Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens

Az ökológiai válság, azon belül is különösen az éghajlatváltozás és a fajok tömeges kihalása joggal tölt el bennünket szorongással: mindannyian okai vagyunk ezeknek a problémáknak, mindannyiunkat érintenek, ráadásul ez az a két környezeti gond, amelyek ellen eddig nem sokat tudtunk tenni, mindkettő egyre csak mélyül. Nagyon nehéz problémaközpontú megküzdési stratégiákat találnunk az ökológiai válság, és főként e két kulcseleme kapcsán, mégis meg kell próbálnunk. Egy ígéretes lehetőség az, amikor túllépünk az egyéni cselekvési alternatívákon, és helyben, társainkkal összefogva igyekszünk új intézményeket létrehozni, amelyek építőkockái lehetnek egy majdani ökologikus társadalmi-gazdasági berendezkedésnek. Másként szólva: a közösségek újrafelfedezése lehet az egyik fő kiút az ökológiai válságból, ráadásképpen pedig gyógyírt jelenthet jó néhány további egyéni és társadalmi problémára is, amelyek szintúgy (részben) a társadalom atomizáltságából fakadnak.

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=izfB6KulArQ&t=2s

*****

Trauma és disszociáció transzperszonális szemmel

dr. S. Nagy Zita neuropszichológus, egyetemi adjunktus

Számtalan példa utal arra, hogy mai modern életünket áthatja a disszociáció jelensége mind társadalmi, mind egyéni szinten. Egyszemélyes csoportokban élünk, elidegenedve egymástól, a természettől, sőt sokszor önmagunktól. Emögött az elidegenedés mögött ott állnak a disszociatív folyamatok, de ezeknek csak a tüneteit látjuk. Az előadás célja, hogy a felszínen jól látható disszociatív tüneteket összekapcsolja a mélyben zajló pszichológiai folyamatokkal, melyeket összefoglalóan nevezhetünk disszociációnak.

A disszociáció alapvető eszköze pszichénknek, amely minden ember eszköztárában megtalálható. Azonban fontos tudni, hogy ez az eszköz csak akkor kerül elő, ha nagyon nagy a baj. Ha valakit trauma ér, az egyik lehetséges út a trauma érzelmi következményeivel való megküzdésre, ha az átélt élményt leválasztjuk a tudatunkról. Ez a disszociáció jelensége, amely összetett pszichés folyamat és erősen befolyásolja nem csak aktuális viselkedésünket, de a további személyiségfejlődésünket is. Így minél korábbi a trauma és az ahhoz kapcsolódó disszociáció, annál meghatározóbb hatással van életünkre.

Az előadásban megnézzük, hogy a disszociáció jelenségéről mit tudunk, és mit gondolunk biológiai, kognitív pszichológiai és transzperszonális pszichológiai szemszögből. Valamint felvetjük azt is, hogy e nézőpontokból mit mondhatunk a disszociatív tünetek megváltoztatásának lehetőségéről.

YouTube: https://youtu.be/T-dFfq0ubZ0

****

Kimondhatóvá válik a kimondhatatlan... - a perinatális élmények és feldolgozásuk lehetősége a gyerekekkel és a szüleikkel folytatott munkában

Ferenczi Beáta pszichológus, családterapeuta

A perinatális időszakban anya és gyermeke egységben él. Mindannyian hordozzuk magunkban a fogantatásunknak, az intrauterin élet történéseinek, a születés során átélteknek, illetve az aranyóráknak, a korai és a késői gyermekágy történéseinek az emlékét. Ezek az emlékek az implicit memóriában raktározódnak. Életünk során önkéntelenül hívódnak elő vegetatív mintázatok, élménymaradványok, automatizmusok formájában. Hatással vannak a kapcsolatteremtő képességünkre, a változáshoz való alkalmazkodásunkra, kihívásokhoz való viszonyulásunkra, testi egészségünkre és pszichés, mentális fejlődésünkre. Meghatározzák az élethez és a világhoz való viszonyulásunkat. Az előadásban bemutatásra kerülnek azok a legfontosabb elméleti és gyakorlati ismeretek, melyek keretét adhatják a preverbális élményekkel végzett pszichológiai munkának és az, hogy hogyan segíti a szakember transzperszonális szemlélete az anyákat, szülőket abban, hogy támogassák a babájukat, gyermeküket korai élményeik feldolgozásában. A résztvevők képet kaphatnak arról, hogy hogyan érinthetjük meg a fent említett témákat a közös munka során. A segítő folyamatban az anyai gyógyító erőre támaszkodunk, így az egységben elszenvedett sérülések a közös térben gyógyulnak. Az előadásban konkrét esetrészletek által tapasztalhatják meg a résztvevők, hogy hogyan dolgozhatunk a korai élményekkel, illetve hogyan támogathatjuk a feldolgozás folyamatát, az integrációt.

YouTube: https://youtu.be/_Hzj0i5H7tI

****

Trauma-eredetű disszociáció

dr. Kuritárné Szabó Ildikó pszichológus, egyetemi docens

Az előadás a Van der Hart és munkatársai által képviselt strukturális disszociáció modell legfontosabb megállapításait ismerteti. Eszerint a disszociáció a trauma-spektrum zavarok közös és specifikus pszichobiológiai mechanizmusa, mely traumatikus élmények következtében jön létre, és integratív deficitként (nem elhárításként) értelmezett. A személyiség traumatikus élményekre adott válaszként kialakuló megosztottsága komplexitását tekintve dimenzionális természetű, melyben egy vagy több a hétköznapi élet viteléért felelős Látszólag normális személyiségrész, és egy vagy több a traumához fixált Érzelmi személyiségrész vesz részt. Komplex szerveződés (disszociatív identitászavar, DDOS) esetén intenzív belső dinamika és a személy valamint a környezet számára nehezen értelmezhető, diszkontinuus reakciómód jellemző. A disszociatív tünetek a személyiség megosztottságból származnak, melyeket pozitív és negatív, valamint pszichoform vagy szomatoform jelenségekként osztályozhatjuk.

A strukturális disszociáció modell számos, a disszociációval kapcsolatos egyéb nézőpontot felülvizsgál. Olyan koherens elméleti keretet biztosít a klinikus számára, amely vezérfonalat nyújt minden trauma-spektrum zavar (akut stressz zavar, PTSD, komplex PTSD, disszociatív és trauma-eredetű konverziós zavarok) felismerésében és kezelésében.

Az előadásról felvétel nem tekinthető meg. A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a "Trauma eredetű disszociáció" című kötetet Kuritárné Szabó Ildikó, Molnár Judit és Nagy Anikó szerkesztésében.

****

A disszociáció élménye – Világok szakadása

Karádi Júlia pszichológus, integratív babaterapeuta

Az előadásban a disszociációt - mint korunk egyéni és társadalmi szinten egyaránt égető problémáját - a belső élmény, az átélő oldaláról közelítjük meg, és járjuk körül. A lélek világát hűen és kortalanul kifejező irodalmi és képzőművészeti alkotások segítségével keresünk választ olyan kérdésekre, mint: Milyen a disszociáció élménye? Hogyan ismerjük fel? Miért olyan nehéz észrevenni? Mi áll a tünetek hátterében? Merre van a kiút az egyéni és kollektív válságból? Mi a pszichoterápia szerepe és felelőssége?

YouTube: https://youtu.be/7RR87oMWP0c

****

„Minden láng csak részekben lobban…” - pszichotikus utazások sámánmotívumokkal

dr. Rácz Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta

Pszichotikus betegeim pszichoterápiájában pályám kezdetén az ösztönösség vezetett. Tapasztalataim – párhuzamosan zajló elméleti és gyakorlati tanulmányaimmal – nagyobb tudatossághoz, hatékonyabb, ismételhető módszertanhoz segítettek. Transzperszonális képzésem, meditációs utam, a sámángyógyítás modellje és a trauma elméletek e folyamat legfontosabb állomásai. Előadásomban esetek bemutatásával mesélek megéléseimről, tapasztalataimról – a pszichózisról.

Az előadásról felvétel nem tekinthető meg.

****

A disszociált lélek hívogatása - a sámáni kozmológia hatása a transzperszonális pszichológiára

Dániel Éva pszichológus, transzperszonális terapeuta

A sámán természetes gyógyításának a megértése lehetőséget nyújt a mai individualista ember létélményének korrekciójára. De mit kezdene a sámán a mai elidegenedett társadalmunk megszaporodott testi és lelki betegségeivel, ahol megszakadt az egység a természettel?

Az archaikus társadalmakban a fájdalmat is a természet részének tekintették, ami által a változások létre tudnak jönni. A sámán hite szerint a betegség a belső egyensúly megbomlásának következménye és egy olyan tisztító folyamat, amely megszabadít az élethez való téves hozzáállásunktól. Az archaikus felfogás szerint a betegség a fokozott lelki érzékenység kialakulásának a kezdete, amely által az emberi létezés magasabb, de rejtett lehetőségei nyílhatnak meg. Ebből kiindulva a betegség fogalma más értelmezést nyert, mint a mai orvostudományban és pszichológiában használt kóros állapotok leírása. Mai nézőpontból nézve a betegség rombolja és veszélyezteti az életet, míg a sámán saját betegségét felhívásként élte meg, hogy jelenlegi életét átalakítsa, hogy egy magasabb tudatosság fényében teljesebb életet élhessen. Ezért a szenvedést értelmesnek látta. A sámánizmus szerint a belső egyensúly felbomlásának a gyökerei nem az anyagi világban vannak, hanem a szellemi világban. Ezért a gyógymódot is ott lehet megtalálni, viszont erre csak azok az emberek képesek, akik át tudnak oda járni.

YouTube: https://youtu.be/8fb-vsvNJ-g

****

Gyógyító közösségek – a közösség gyógyító ereje a létélmény korrekciójában

Fabulya Edit mentálhigiénés szakember, szociológus

A régmúlt idők közösségei felbomlottak, itt vagyunk perszonális korunk egyszemélyessé váló csoportjainak individualista széttöredezettségében, egónkba zárva. A kapcsolódás legtöbbször nem csak egymással nehézkes, hanem önmagunkkal és a környezetünkkel is az – ennek tüneteit belső és külső világunkban egyaránt tapasztaljuk. Individualizációnkért nagy árat fizettünk, elidegenedettségünkben elveszítettük a létezés örömét, élményét, folytonosságát.

Kapcsolódásunkban ugyanakkor erő rejlik, de az Elbától keletre különösen érzékenyek vagyunk az egyén és a közösség egyensúlyának kérdésére. Hogyan bonthatjuk le elidegenedettségünk falait, hogyan válhatunk képessé a kapcsolódásra úgy, hogy közben ne érezzük veszélyben identitásunkat? Hogyan segíthetnek ezek a kapcsolódásaink abban, hogy hozzáférjünk a létezés folytonosságához?

Léteznek-e olyan gyógyító erővel bíró közösségek, melyek aktívan hozzájárulnak az egyéni kiteljesedéshez és ez egyúttal a közösséget magát is gazdagítja? Hogyan járulhat hozzá egy közösség létélményünk felfedezéséhez, egész-ségünk megéléséhez? Mi köze lehet ehhez a transzperszonális pszichológiának és csoportdinamikának?

YouTube: Premier 2020.06.07. 17h

****

Közös magányunk egy személytelen világban - és ami ezután lehet (záróelőadás)

Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta

Általánossá vált az a szülészeti gyakorlat, mely perinatális traumatizációhoz vezet az intrapszichés folyamatokban. Ennek késői következményeként pedig nehezített a kapcsolódás egymáshoz még a legszűkebb családi viszonyokban is. A közösségek működése rongálódik, párhuzamosan környezetünk élővilágának pusztulásával. Az összefüggés a személyesen átélt feldolgozatlan korai traumatikus események és a társadalom hangulati és etikai állapota között egyre szembetűnőbb.

A transzperszonális pszichoterápia egy alternatív csoportdinamika kidolgozásával a személyes készségek új együttesét segít kialakítani: a létezés élményének elismerése, az egymás iránti együttérzés átélése alapjául szolgál a személy számára saját belső terének tudatos megmunkálásához. Ahelyett, hogy jónak és rossznak tekintjük az élő egész széthasított részeit, a „van”, a tudomásul vétel segíti a fejlődést. Az érzelmi folyamatok felismerése a terápiában központi helyet foglal el, a jelenből a múltba vezető gyógyító utat is kijelölve. A trauma eredetű disszociáció a szétszakadt, egymásról nem tudó Én-részek egymáshoz való fokozatos kapcsolódásán keresztül gyógyul ebben a folyamatban. A kötődési mintázatok pozitív irányba való átalakulása pedig segít kialakítani a közösségekben elkötelezetten fejlődő és tevékenykedő életvitelt. Szükségünk van új belső értékekre és a fejlődést szolgáló módszerekre ahhoz, hogy környezetünket is rehabilitáljuk. 

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=m2lnkNMXcPo&t=2s

 

 

 

No front page content has been created yet.