ALAPSZABÁLY

Egységes szerkezetbe foglalt módosított alapszabály

Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve:

Magyar Transzperszonális Egyesület (a továbbiakban Egyesület), rövidítve: MTE.

2. Székhelye:

1061 Budapest, Hegedű u. 9. fszt. 3.

3. Az Egyesület jellege, célja és feladata

Az Egyesület jellege:

A Magyar Transzperszonális Egyesület nyilvántartott tagsággal és demokratikusan választott önkormányzattal rendelkező közhasznú társadalmi szervezet.
Az Egyesület önálló jogi személy.

Az Egyesület:

• közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete független a pártoktól és politikai szervezetektől, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük anyagi támogatást nem fogad el, az Egyesület országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl,
• gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja,
• nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból,
• nyitott azok számára, akik egyetértenek az Egyesület céljaival és a célok megvalósításával.

4. Az Egyesület célja:

A transzperszonális szemlélet és pszichológiai ismeretek hazai elterjesztése, művelése, megismertetése és alkalmazása különösen a következő célok érdekében:

• egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységek,
• szociális tevékenység, családsegítés,
• tudományos tevékenység, kutatás,
• nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• környezetvédelem, természetvédelmi tudatformálás,
• gyermek- és ifjúságvédelem.

Az Egyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

• sajátélményű tréningeket szervez hazai és külföldi előadók bevonásával,
• elméleti szemináriumokat és egyéb szakmai rendezvényeket szervez hazai és külföldi előadók bevonásával,
• szupervíziós lehetőségeket biztosít,
• szakmai kiadói tevékenységet folytat,
• rendszeresen információs kiadványt jelentet meg (periodika),
• kapcsolatokat épít és tart más, magyarországi pszichológiai és más, hasonló célokért dolgozó egyesületekkel,
• bekapcsolódik és tagként részt vesz az EUROTAS (European Transpersonal Association) munkájában, abban rendszeresen képviselteti magát,
• tagságát folyamatosan informálja a társzervezetek munkájáról,
• támogatja a transzperszonális pszichológia hazai művelését, ezért tudományos pályázatokat hirdet meg,
• speciális továbbképzéseket biztosít szakemberek számára,
• az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében adományokat gyűjt az elnökség döntése alapján,
• az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület a 2011. évi CLXXV törvény (továbbiakban Civil tv.) 34§-a alapján a következő közhasznú tevékenységeket végzi:

1. Oktatási tevékenység, felnőttképzés, szakképzés

2013. évi LXXVII. törvény,a felnőttképzésről és 2019. évi LXXX. a szakképzésről 9.§ (2) a) és b). pontja

• Kutatási tevékenység, együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában

2004. évi LXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 3. § .1.

• Egészségügyi tevékenység, egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2) bek. és 144§ (1)-(2)

• Szociális tevékenység, a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről, 6. § (1) – (6) bek.

• Természetvédelem, a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64§ (1) bek.

5. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

(1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar állampolgár, a Magyarországon letelepedett, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki elfogadja az alapszabályt és a tagdíjfizetési kötelezettséget, és aki rendelkezik segítő diplomával és min. 85 óra transzperszonális szemléletű képzésben részt vett. A minimális képzés felépítése: minimum 40 óra csoportos vagy egyéni terápia, minimum 45 óra szakmai elméleti és/vagy szuperviziós ülés egyéni vagy csoportos formában.

 (2) A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén, de legkésőbb 30 napon belül dönt. Az erről szóló döntést az Egyesület elnökségének a belépő taggal írásban, igazolható módon kell közölni. A belépési nyilatkozat elutasítása esetén a fel nem vett tag a döntésről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az elutasításról szóló döntéssel együtt az Elnökség 3 napon belül a Közgyűlés tagjainak írásban átnyújtja. A másodfokú eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára a Közgyűlés jogosult legközelebb a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül, soron kívüli ülésen.

 (3) A tagsági viszony megszűnik:

• a kilépés írásbeli bejelentésével,
• törléssel,
• amennyiben veszélyezteti az Egyesület működését, a vezetőség javaslatára a közgyűlés által történő kizárással,
• a tag halálával.

Az elnökség határozatával azt a tagot, aki tagdíj fizetésének legalább egyszeri, az Elnökség tagjai által legkésőbb tárgyév november 30-ig aláírt és szabályszerűen kézbesített felszólító levél kézhezvétele után a tárgyév december 31-ig önhibájából nem tett eleget, törölheti a nyilvántartásból. A törlési határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat ellen a nyilvántartásból törölt tag kifogást emelhet, amennyiben a tagdíjat tárgyév december 31. napjáig megfizette. A kifogás elbírálására, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A közgyűlés határozata ellen további kifogásnak helye nincs.

Abban az esetben kezdeményezhető az Egyesület tagjának kizárása, amennyiben az az alapszabályban vagy határozatokban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi. Kizárás tárgyában első fokon az Elnökség jár el. A jelen levő elnökségi tagok döntésüket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A döntés ellen fellebbezésnek a közléstől számított 15 napon belül helye van. A fellebbezési eljárás lefolytatásra kizárólag a közgyűlés jogosult, az első fokú döntéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a következő közgyűlés időpontjában.

(4) A pártoló tagsági viszony:

Pártoló tag lehet az a magánszemély, aki segítő diplomával rendelkezik, és aki az Egyesületet anyagi eszközeivel vagy tevékenységével önként támogatja. Pártoló tag lehet továbbá az a jogi személy, aki az Egyesületet anyagi eszközeivel vagy tevékenységével önként támogatja. A pártoló tag felajánlásával, illetve annak az egyesület vezetősége által történő elfogadásával válik pártoló taggá. A pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, és vezető tisztségviselővé nem választható.

(5) A tiszteletbeli tagsági viszony:

Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgárságú személy, aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagságról – a vezetőség javaslata alapján – a közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, és vezető tisztségviselővé nem választható.

6. A tagok főbb jogai és kötelezettségei

(1) Az Egyesület tagja jogosult:

• az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatására, intézkedések kezdeményezésére, szavazati joggal való részvételre a döntésekben,
• az Egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein való részvételre,
• megválasztása esetén tisztséget viselni.

(2) Az Egyesület tagja köteles:

• a szervezeti életben részt venni, tisztségbe történő megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni,
• A szervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

• nem veszélyeztetheti a szervezet céljának megvalósítását és a szervezet tevékenységét.
• az évenkénti 5.000.- Ft tagsági díjat minden év március 31-ig banki utalással vagy készpénzben megfizetni.

7. Az Egyesület szervezete és működése

Az Egyesület vezető szervei a következők: a közgyűlés, az ügyvezető elnökség.

7.1. Közgyűlés:

(1) A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal korábban meg kell hirdetni a napirend közzététele mellett. A közgyűlés nyilvános. Helye, időpontja, napirendje az Egyesület honlapján kerül közzétételre.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabályt megállapítása és módosítása,
b) a tisztségviselők (elnök, elnökség) megválasztása, felmentése, visszahívása,
c) az éves költségvetés jóváhagyása,
d) az egyesület éves munkatervének, az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
e) egyesülés, átalakulás, megszűnés kimondása,
f) döntés az éves tagdíj összegének megállapításáról,
g) döntés tagkizárásról,

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselő elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

j) az Elnökség tagjainak összeférhetetlenségéről való döntés,

k) vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

l) amennyiben jogszabály kötelező könyvvizsgálatot ír elő, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

m) végelszámoló kijelölése.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha azon a részvételre jogosultak legalább fele jelen van. Aközgyűlés határozatlanképtelensége esetén, a meghívóban feltüntetett időpontban megtartandó megismételt közgyűlés létszámra tekintet nélkül – az eredeti napirendi pontok vonatkozásában – határozatképesnek tekinthető. Ennek tényét a meghívóban közölni kell a tagokkal.

(4) A közgyűlés a határozatokat – beleértve a beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását is- egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Titkos szavazás szükséges ha a közgyűlés szótöbbséggel így határoz. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5) A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

(6) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a bíróság elrendeli, ill. ha azt a tagok egyharmada írásban (ok megjelölésével) kéri. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő beérkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
   1. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
   1. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(7) A közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az elnökség hívja össze, és az elnök, vagy az elnökség megbízottja vezeti le.

(8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyv-vezető, és két tag hitelesítő záradékkal lát el. A jegyzőkönyveket az Egyesület iratai között meg kell őrizni.

(9) A közgyűlés döntéseit a tagokkal és az érintettekkel körlevélben is tudomásra kell hozni.

(10) Nincs szavazati joga annak a tagnak:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesíti,

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

7.2. Ügyvezető elnökség:

(1) A két közgyűlés között az Egyesület legfőbb irányító, ügyintéző és képviseleti szerve az ügyvezető elnökség (továbbiakban elnökség).

(2) Az elnökség tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő elnök, 4 fő elnökségi tag

Elnök:                          Orosz Katalin Vernika (1061 Budapest Hegedű u. 9. fsz/3)

Elnökségi tagok:            Balogh Lujza (6723 Szeged, Juharfás u. 8a), Dobai Szende (2083 Solymár, Eper u. ), Kövér Anikó (1012 Bp., Kuny Domokos u. 11.), Tolnay Katalin (3300 Eger, Vajda János u. 6.)

(3) Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés által választott jelölő bizottság javaslatai alapján a közgyűlés saját soraiból választja meg. Az elnökség megbízatását 5 évre kapja.

(4) Az elnökség üléseit negyedévente, illetve szükség szerint, az elnökségi ülés napirendjének egyidejű közlésével az elnök hívja össze.

(5) Az elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen van.

(6) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) Az elnökség ülései az Egyesület tagjai számára nyilvánosak. Az elnökségi ülések egyes napirendi pontjainak megvitatásához az elnökség tanácskozási joggal a tagok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

(8) Az elnökség közvetlen felelőssége, hogy az Egyesület tevékenysége megfeleljen a közhasznú szervezetekről és az egyesülési jogról szóló törvényekben foglalt kötelezettségeknek.

(9) Az elnökség elsődleges feladata a közgyűlés határozatainak végrehajtása. Gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról és az ülések megfelelő előkészítéséről.

(10) Az elnökség gondoskodik a szervezet feladatainak elvégzéséről. Szervezi, irányítja a szervezet munkáját. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) két közgyűlés között az egyesületi munka vezetése,

b) az Egyesület éves költségvetésének és mérlegének, valamint munkatervének és éves beszámolójának elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,

c) tagdíjfizetés alóli mentesség megállapítása,

d) a közgyűlés összehívása,

e) az éves jelentés elkészítése, közgyűlés elé terjesztése és nyilvánosságra hozatala,

f) a belső szabályzat kidolgozása, elfogadása, módosítása

g) adományok elfogadása és cél szerinti hasznosítása,

h) más szervezetekkel való együttműködési megállapodások megkötése,

i) munkáltatói és fenntartói jogok gyakorlása,

j) tagok felvétele és tagnyilvántartás vezetése

k) az alapszabály módosítási javaslatok szövegszerű kimunkálása és előterjesztése

l) állásfoglalás a szervezet nevében,

m) a szervezet teljes tevékenysége és gazdálkodása nyilvánosságának biztosítása.

Ennek érdekében az elnökség gondoskodik:

• olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből megállapítható a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya, valamint – ha lehetséges – személye,
• arról, hogy a döntésekről az érintettek a lehető legrövidebb időn belül írásban értesüljenek,
• arról, hogy a döntések, a működés módja és a beszámolói közlések az Egyesület rendszeres periodikájában (Hírlevél) időben megjelenjenek,
• arról, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a felügyelettel és ellenőrzéssel feljogosított szervek, továbbá az Egyesület tagjai betekinthessenek,
• a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
• az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.

Az elnökség biztosítja, hogy a közhasznú jelentésbe bárki betekinthessen és a saját költségére másolatot készíthessen.

(11) Az Elnökség munkájáról a közgyűlést évente tájékoztatja. Jelentősebb kérdésekben köteles a közgyűlés állásfoglalását kikérni.

(12) A közgyűlést köteles legalább évente egyszer összehívni és az ülést megfelelően előkészíteni.

 (13) Az Egyesületet harmadik személy előtt az Elnök vagy az elnökség tagjai közül kijelölt meghatalmazottja önállóan képviseli.

(14) Az Elnökség gondoskodik a tagok személyi adatai birtokában a személyiségi jogok védelméről.

7.3. Tisztségviselők összeférhetetlenségének szabályai:

(1) A közgyűlés és az ügyvezető elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) A tagokra és a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

e) Fenti szabályok a tagsági jogviszonnyal rendelkezőkre is érvényesek.

(3) Nem lehet az egyesület tisztségviselője az a személy, aki ugyanakkor tagja bármelyik párt ügyvezető szervének.

(4) A vezető tisztségviselő, ill. az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen jellegű tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.

8. Az Egyesület gazdálkodással és vállalkozással összefüggő feladatai:

(1) Az Egyesület bevételei a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból és vállalkozási bevételi forrásokból képződik. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.

(2) Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 14.-20.§-ainak és a Civil tv. rendelkezéseinek figyelembevételével.

(3) Az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása, valamint gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljait nem veszélyeztetve végezhet.

(4) Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a bevétellel járó cél szerinti tevékenység, valamint a tevékenységhez nyújtott támogatás.

(5) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. Az elnökség elkészíti mindazon anyagokat és beszámolókat, amelyek a működéssel és a gazdálkodással összefüggenek, és azt az elnökségi ülés, illetve a közgyűlés elé terjeszti.

(6) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.

(7) Az egyesület teljes tevékenysége és gazdálkodása nyilvános. A nyilvánosság biztosításáért az elnök a felelős. A közhasznú működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet előzetes időpont és tárgyegyeztetés szerint.

Záró rendelkezések

9. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései továbbá a társadalmi szervezetek működéséről és gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

10. Az egyesület azt követően, hogy éves bevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, belső felügyelő szervet hoz létre.

11. Az Egyesület alapszabályát az 1994. szept. 19-i alakuló közgyűlés fogadta el, a Fővárosi Bíróság 1995. jan. 5-én kelt 12.Pk.61486/1994/1 számú végzésével 6217. sorszám alatt nyilvántartásba vette.

Az alapszabályt a közgyűlés 1996. nov. 25-én módosította. Ezt a módosítást a Fővárosi Bíróság 1997. febr. 13-án kelt végzésével nyilvántartásba vette. Az alapszabály további módosításait az Egyesület 1998. nov. 16-án, illetve 1999. augusztus 23-án fogadta el és hagyta jóvá.

Az alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2009. január 12-én ismételten módosította: 2009. január 12-én, 2012. június 14-én, 2016. november 28-án.

Jelen egységes szerkezetbe foglalt módosított alapszabályt az Egyesület 2021. június 14-én hagyta jóvá. Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2021. június 14.